Leírás

Szkok Iván festészetét nehéz lenne valamely irányzathoz kötni. Figurális képein érezhető az expresszionizmus hatása, tájképein, csendéletein az impresszionista szemlélet, de a fauvisták színvilága, kompozíciója is. Mintha mindegyiktől ellesett volna valamit, és túllépve az avantgárd már meghaladott stílusain, kialakította saját művészi látásmódját, amelyet akár „természetelvűnek” is nevezhetünk.
„Lenyűgözött a teremtés mindenhatósága és annak felismerése, hogy a művészet valójában filozófia, a gondolat kifejezése és láthatóvá tétele”-fogalmazta meg önmagáról.  Ezt tükrözi Csopak című műalkotása is. A vegyes technikával (akrillal és pasztellal) készült képén a balatoni hegyvidék jellegzetes tája bontakozik ki. A háttérben szőlőtőkék és az élénk kék színű tó vize látszik. Az eget gyülekező viharfelhők tarkítják. A szőlődomb tetején fa asztal körül négy nádszék áll. A rózsaszín abrosszal leterített asztalon friss gyümölcsökkel megrakott tál, borospalack és félig töltött vagy már üres borospoharak színfoltja áll kontrasztban az ég sötétkék színével. A Csopak című mű voltaképpen modern, élénk színvilágú idilli tájrészlet, amely természet után készült. Mégsem hagyományos tájkép, hiszen erősebb az érzelmi hatása. Az a hangulat árad a képből, amely elfogja az embert egy nyárvégi szőlőskerti iszogatás alkalmával, amikor a távolban a Balaton festői panorámája tárul elénk. Szkok Iván festményének hangúlyát a kompozíció előterében álló megterített asztalra helyezi, amelyhez szívesen leülnénk magunk is. A természet humanista megközelítése jellemzi Szkok Iván festményét, amely alakok nélkül is az ember és természet harmóniáját érezteti.
„Amikor kézbe veszem az ecsetet, szinte nem is kell arra figyelnem, hogy mit rajzolok, mert a szívem tudja”-vallja magáról.

 

Részletek